A Rajzelemzésről általánosságban
A rajzolás az ember egyik legősibb kifejezési formája és egyben a legfontosabb művészi kifejezési formák egyike is. Az egyedfejlődés során, mint a pszichomotoros tevékenység egyik formája már korán megjelenik. A pszichológia a 20. század vége felé figyelt fel a gyermekrajzok jelentőségére.
A rajz több lehet egyszerű képnél. Ahogyan a kézírásunk, úgy a rajzaink is hordozhatnak lenyomatokat tudatos és tudattalan működéseinkből, érzéseinkből, kapcsolódásainkból és abból, ahogyan önmagunkhoz vagy a körülöttünk lévő világhoz viszonyulunk.
Sokszor olyan tartalmak is megjelenhetnek bennük, amelyekről még nehezen beszélünk, amelyekre nem látunk rá teljesen, vagy amelyeket szavakkal egyelőre nem tudunk pontosan megfogalmazni. Ez teszi a rajzot az önismereti munka egyik különösen érdekes eszközévé.
A rajzelemzésnek számos módszere és vizsgálati formája létezik. Dolgozhatunk szabad rajzokkal, meghatározott instrukció alapján készített rajzokkal, projektív rajztesztekkel, családrajzokkal és más strukturált eljárásokkal. Az egyes módszerek eltérő logika szerint működnek, ezért az értelmezésük módja sem azonos.
Az elemzés keretén belül több különböző módszert sajátítottam el, hogy néhányat említsek:
- 7 szimbólumos rajzteszt: Taraczközi
- Rajzvizsgálat Pszichodiagnosztika az SSCA képelemzési módszertana
- Meurisse, Gratz, Hárdi féle elemzések
- Színkulcs-tesztel az Önismeret útján
- ... és még több teszt állat és fa rajzok formájában
Mit mutathat meg egy rajz?
A rajzok többek között ráirányíthatják a figyelmet
- önmagunkhoz való viszonyunkra,
- érzelmi működésünkre,
- kapcsolatainkra és kapcsolódási módjainkra,
- megküzdési stratégiáinkra,
- visszatérő mintáinkra,
- belső konfliktusokra vagy elakadásokra,
- egyes életterületekhez való viszonyunkra,
- valamint olyan korábbi élmények érzelmi lenyomataira, amelyek ma is hatással lehetnek ránk.
A rajz ugyanakkor nem diagnózis, és nem egyetlen jelből vagy részletből vonunk le következtetéseket. Mindig több szempont együttesét és azok összefüggéseit vizsgáljuk.
A kontextus jelentősége
Egy rajz értelmezésében a kontextus alapvető jelentőségű. Nem mindegy, hogy egy kép spontán született, meghatározott instrukcióra készült, egy strukturált rajzteszt része, vagy valamilyen külső helyzet, kérés, élmény hatására jött létre.
Ugyanaz a képi tartalom eltérő kontextusban egészen más jelentést hordozhat.
Ezért a rajzelemzés nem egyszerű "jelentésfejtés". A rajz adhat kapaszkodót, kijelölhet olyan területeket, amelyek felé érdemes továbbindulnunk, és olyasmire is ráirányíthatja a figyelmet, amit elsőként talán nem hoznál be a beszélgetésbe.
A további értelmezésben azonban a módszertől függően a kontextus, az összefüggések és a kapcsolódó beszélgetés együtt kapnak szerepet.
A rajz nem kész választ ad. Segíthet megtalálni azt a kérdést, amelyet érdemes feltennünk.
<<< Az itt látható rajz jó példája annak, miért nem értelmezünk egy képet a keletkezési kontextus és az alkalmazott módszer ismerete nélkül. Ugyanaz a rajz egészen más történetet mondhat attól függően, hogyan és milyen körülmények között született.