
Írásazonosítás
Írásszakértő jellegű eljárásokról először Konstantin császár "Ubi" törvényének (i. sz. 300) "De falso" fejezetéből tudunk, mely szerint "Hamisítás esetén szigorú vizsgálatot kell folytatni a bizonyítékok, tanuk írás-összehasonlítása alapján…"
A vizsgálatok legnagyobbrészt a kézírást készítő személy megállapítására irányulnak, amelyben benne foglaltatik a ténylegesen író és az értelmi szerző is.
A vizsgálat során feltárható a szándékos torzítás: - szabadkézi - és technikai hamisítások
Kézírások és aláírások eredetiségének megállapítása:
- végrendeletek
- búcsúlevelek
- nyilatkozatok
- szerződések
- magánokiratok
- közokiratok esetében
